Forrás: Kosdi Ügyvédi Iroda

A 2014-es év a tapasztalatszerzés éve lesz arra nézve, hogy vajon jó ötlet volt-e a jegyzői felügyelet alá helyezés, hiszen ezzel a jogalkotó a jegyzőkre aránytalanul nagy munkaterhet ró, így kétséges, hogy előnyt jelent-e a társasház-közösségek részére.

Annál is inkább kérdéses, hiszen 2013. évi CCXXXI. törvény szerint a jegyzőknek egy olyan jogszabály, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapján kell eljárniuk, mellyel mindeddig sem a társasház-közösségeknek, sem pedig a jegyzőknek nem volt dolga. E törvény az ügyészi tevékenységét szabályozza, így még több kérdés merül fel az alkalmazásával kapcsolatban.

Bár a Tht. rendelkezései előírják, azonban a jegyző nyilván nem fogja hivatalból vizsgálni a társasház-közösségek szerveit vagy azok működését, kivéve, ha beadvány érkezik hozzá, azonban a társasház-közösségek vagy tagjaik ilyen kérelemmel nyilvánvalóan csak akkor fognak élni, ha elsimíthatatlan viszályok alakulnak ki. A helyzetet az is bonyolítja, hogy most már olyan külső személy vagy szervezet is fordulhat kérelemmel, akinek ellentétei alakultak ki a társasházközösséggel, és úgy gondolja, hogy ez egy jegyzői eljárás során orvosolható.

A Civil tv. alkalmazása során az ügyésznek lehetősége van per indítására a jogi személy és szervezet feloszlatása, megszüntetése, vagy a törvényes működés helyreállítása érdekében, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal feltételezhető, hogy a jogi személy vagy szervezet a működését beszüntette, avagy az Alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat. Az ügyész pert indíthat akkor is, ha a jogszabálysértés a jogi személy vagy szervezet törvényes működését veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban nagy kérdés, hogy a jegyző indíthat-e ilyen pereket, mivel bíróság nem gyakorolhatja a társasház-közösség feloszlatásának illetve megszüntetésének a jogát.

A Civil tv. 11.§ (1)-(2) bekezdése szerint „ A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. … Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. …”. Ez az a szabály, ami a jegyzőnek is lehetővé teszi a perindítást. Ugyanakkor a jegyzőnek a közgyűlési határozatok törvényességének (érvénytelenségének) az ellenőrzésére nincs hatásköre, mert ez a Tht. 42.§ (1) bekezdése alapján bírói útra tartozik. Nincs hatásköre a határozatok alapító okiratba és szmsz-be ütközésének a vizsgálatára sem, továbbá arra sem, hogy minősítse, hogy a határozat a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár-e, ugyanis ezek az ügyek is mind bírói útra tartoznak. Értelmetlen tűnik tehát így a Civil tv. jegyzői alkalmazása.

A jegyző megvizsgálhatja azonban a közös képviselet, a számvizsgáló bizottság és a közösség más szerveinek a működését abból a szempontból, hogy megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, az szmsz-nek, ideértve a házirendet is. Vizsgálhatja a közösség gazdálkodásának törvényességét is. Ez utóbbi azonban szintén kizárt azokban az esetekben, amikor a gazdálkodást illetően a közgyűlés határozatot hozott. A Tht-ben ugyanis változatlan az a rendelkezés, hogy közgyűlési határozatot csakis tulajdonostárs támadhat meg, és csakis bíróság előtt, még abban az esetben is, ha a közgyűlési határozat adott esetben kizárólag egy bérlőt érint. Ez a jogalkotói mulasztás fájó pont lehet olyan bérlők számára például, akik vonatkozásában a társasház-közösség olyan közgyűlési határozatot fogadott el, mely aránytalanul nagy közös költség, vagy egyéb költség megfizetésének terhét rója.
Újabb joghézag, melyre rá kell mutatni, hogy a jegyző csakis a társasház-közösség ellen indíthat pert, mert perbeli jogképessége csakis neki van, a társasház-közösség egyes szerveinek nincs. A társasházközösséget a jegyző által indított perben is a közös képviselő (intézőbizottsági elnök) képviseli. Jogi képviselőnek is csak ő adhat meghatalmazást.

Arra vonatkozóan sem látunk egyelőre megoldást, hogy a keresetnek helyt adó ítélet hogyan kényszeríthető ki, hiszen a jegyzőnek nincs semmilyen jogi eszköze erre. Lehet reménykedni az önkéntes teljesítésben, de a legnagyobb esélye annak van, hogy a jogellenes működés és a konfliktus továbbra sem fog megszűnni.
Kíváncsian várjuk tehát, hogyan alakul az új gyakorlat.

 

Hírfolyam

FacebookMySpaceTwitterGoogle BookmarksRedditLinkedin
Pin It